A mediáció a konfliktushelyzetek nyertes-nyertes kimenetelét igyekszik elősegíteni, megakadályozva ezzel a konfliktusok elmélyülését. Az eljárás során a mediátor/közvetítő – aki pártatlan és kívülálló fél – kommunikációs eszközökkel segíti a feleket a megoldási javaslat kidolgozásában, de ő maga nem avatkozik be közvetlenül a döntésbe, vagyis katalizátor funkciót tölt be a folyamatban.
Miért érdemes a mediációt választani?
- A vitában álló felek saját ügyükben maguk hozhatnak döntést, nincs külső döntéshozó.
- Nem mélyíti el a konfliktust, lehetővé teszi az esetleges további együttműködést.
- A konszenzussal létrejött megállapodás esetében nagyobb az esélye a betartásnak hosszú távon is.
- Gyorsabb és olcsóbb eljárás, mint a pereskedés.
- Nincsenek formális keretek és bizonyítási eljárások, a jogi procedúra elkerülhető.
- Jövőre orientált, vagyis nem azt keresi, hogy mi az igazság, hanem azzal foglalkozik, hogy mire van szükség a jövőben a konfliktus rendezéséhez.
Mikor ajánlott mediátorhoz fordulni?
- Bármilyen tárgyú konfliktusban alkalmazható, ha a felek motiváltak a probléma megoldásában, és nincs olyan ok, amely a közvetítés eredményességét ellehetetlenítené.
- Ha a mediációs eljárás előnyei fontosabbak, mint a hatósági, bírósági eljárásoké.
- Ha egyik fél sem akar bírósági, hatósági eljárást.
- Ha a felek nem tudnak külső segítség nélkül megállapodni egymással.
- Ha a felek számára fontos az együttműködés a továbbiakban is.
- Ha a felek számára fontos a folyamat gyorsasága.
- Ha a felek számára jelentőséggel bír a nyilvánosság kizárása és a titoktartás.
- Ha a felek befolyásolni szeretnék a vita kimenetelét, vagyis egyik sem biztos abban, hogy a bíróság az ő javára fog dönteni.
- Ha a vitában álló felek érzelmileg érintettek, és a további együttműködés érdekében szükséges az indulatok kezelése.
- családi mediáció
- válási mediáció
- kapcsolattartási mediáció
- egészségügyi mediáció
- iskolai mediáció
- munkaügyi mediáció
- fogyasztói mediáció
- gazdasági mediáció (lásd: www.globalmediator.hu)
- vagyonmegosztási ügyek
- hitelezői egyezség
2. Humán-erőforrás tréner (tájékoztató)
3. Pszichodráma képzés ( www.pszichodrama.hu)
a) Pszichodráma asszisztensi képzés
Az asszisztensi képzés célja és tartalma:
- a pszichodráma alkalmazásához szükséges belső tulajdonságok elméleti és készség szinten történő kibontása, fejlesztése,
- a pszichodráma elméletének megismerése és a pszichodráma technikák elsajátítása,
- a pszichodráma csoport vezetéséhez szükséges pszichológiai alapismeretek megszerzése a csoportdinamika, szociometria, fejlődéslélektan és pszichopatológia területéről,
- az első csoportvezetési tapasztalatok megszerzése,
- továbbfejlődési lehetőség az önismeretben.
Pszichodráma asszisztensi csoportok vezetésére pszichodráma vezető és pszichodráma pszichoterapeuta képesítéssel rendelkező vezetőtárssal vagy szupervízió mellett.
A jelentkezés feltételei
- 250 óra pszichodráma önismereti saját élmény egy csoportban vagy két részletben, ahol egy csoport legalább 120 órás, legalább egy évig tart, és a két szakasz között max. 5 év telik el. (Csak a 20 éves kor fölött szerzett önismeret számítható be képzési előfeltételként.) Feltétel továbbá, hogy a csoportvezetők személye az önismereti csoport(ok)ban megfeleljen a Magyar Pszichodráma Egyesület Képzési Rendje által előírtaknak.
- A kiképző pszichodráma vezető javaslata az asszisztensi képzésbe lépésre.
- Betöltött 24. életév.
- A képzésbe lépés feltétele: minimum BA szintű felsőfokú végzettség vagy BA képzésben való részvétel.
- A pszichodráma asszisztensi cím elnyerésének feltétele: minimum BA szinten befejezett felsőfokú tanulmány igazolása.
- Felsőfokú diploma hiányában, csak érettségi esetén, legalább két éves jelenleg is zajló szakmai tevékenységre van szükség, ami a pszichodráma továbbképzéssel felismerhető összefüggésben áll.
A képzés menete és módszere:
- a pszichodráma technikák és lépések elsajátítása tréningszerűen, saját élményen keresztül,
- gyakorlatorientált elmélet.
Az asszisztensi vizsgára bocsátás feltételei:
- a vezető kiképző javaslata a vizsgára való alkalmasságról,
- max. 10% hiányzás,
- a játékmesteri gyakorlat teljesítése,
- leadott 4 jegyzőkönyv (élményprotokoll, eseményprotokoll, csoportdinamika protokoll, saját vezetés elemzése).
- az asszisztensi záróvizsga sikeres letétele (az elméleti anyag ismerete és a pszichodráma technikák alkalmazási lehetőségeiben való jártasság).
b) Pszichodráma vezető képzés
4. Segítő foglalkozásúak készségfejlesztése
5. Esetmegbeszélő csoport segítő foglalkozásúak számára
Az esetmegbeszélő csoporton segítő foglalkozású szakemberek vesznek részt, ahol egy-egy kliens vagy kliensrendszer esetének megbeszélése, helyzetének feltérképezése a cél.
Az esetmegbeszélő csoporton a központi szerep az eseté, fókuszában az eset és kontextusának jobb megértése áll.
Az esetmegbeszélés általában folyamatban zajlik, de alkalmazható egyszeri segítségnyújtásra is. Célja az eset további kreatív vezetésének elősegítése az esetgazda érzelmi terheinek csökkentésével.
Az esetmegbeszélő csoportokat legtöbbször meghatározott témák (például iskolai konfliktusok) mentén szervezik.
Az esetmegbeszélő csoportokat többféle módszerrel lehet vezetni. Az általam vezetett esetmegbeszélő csoportokban a pszichodráma módszerével dolgozunk, vagyis az aktuális esetet dramatikusan is megjelenítjük. Ennek legfontosabb jellemzője az, hogy az eset jobb megértéséhez a segítő foglalkozású szakember a kliensével való szerepcsere útján juthat el.
Az esetmegbeszélő csoporton a központi szerep az eseté, fókuszában az eset és kontextusának jobb megértése áll.
Az esetmegbeszélés általában folyamatban zajlik, de alkalmazható egyszeri segítségnyújtásra is. Célja az eset további kreatív vezetésének elősegítése az esetgazda érzelmi terheinek csökkentésével.
Az esetmegbeszélő csoportokat legtöbbször meghatározott témák (például iskolai konfliktusok) mentén szervezik.
Az esetmegbeszélő csoportokat többféle módszerrel lehet vezetni. Az általam vezetett esetmegbeszélő csoportokban a pszichodráma módszerével dolgozunk, vagyis az aktuális esetet dramatikusan is megjelenítjük. Ennek legfontosabb jellemzője az, hogy az eset jobb megértéséhez a segítő foglalkozású szakember a kliensével való szerepcsere útján juthat el.
6. Módszerspecifikus (pszichodráma) szupervízió
A szupervízió célja a segítő foglalkozású szakemberek hivatásszemélyiségének, vagyis személyes és szakmai kompetenciáinak fejlesztése.
A szupervízió fókuszában a szupervizált hivatásszemélyisége áll. Rendszeressége a segítő foglalkozású szakember hatékony működésének alapja.
A szupervízió célja a hivatásszemélyiség hatékonyságának növelése, mentális egészségének megerősítése vagyis a kiégés megelőzése.
A szupervíziónak nincs külön tematikája, mivel maga a szakmai szerepszemélyiség a téma:
A szupervízió fókuszában a szupervizált hivatásszemélyisége áll. Rendszeressége a segítő foglalkozású szakember hatékony működésének alapja.
A szupervízió célja a hivatásszemélyiség hatékonyságának növelése, mentális egészségének megerősítése vagyis a kiégés megelőzése.
A szupervíziónak nincs külön tematikája, mivel maga a szakmai szerepszemélyiség a téma:
- én és a kliensem (áttételi problémák),
- én és a kollégám (együttműködési problémák),
- én és a főnököm (hierarchia, hatalmi viszonyok),
- én és a szakmám (szakmai közélet és az abban elfoglalt hely).
A szupervízió lehet egyéni és csoportos. Egyéni szupervízió esetén monodrámával, csoportos szupervízió esetén pszichodramatikus eszközökkel dolgozom, vagyis dramatikusan is megjelenítjük a szupervizált aktuális problémáját.
